Nomen est omen

Nomen est omen

– Mi a helyzet kisöreg? – lepem meg az anyja mobilján játszó Nimródot.

– Semmi.

– Kockulsz?

– Még te is ezzel jössz? Láttam, hogy mindig a laptopodba bújsz! – próbál megfogni.

– De én rengeteget vagyok odakinn is. Reggelente például futással indítom a napot. Velem tarthatnál.

– Láttalak futni. Kábé fél perc alatt a nyomodat veszteném… – legyint.

– És a lovaglással hogy állsz?

– Még sosem próbáltam – vonogatja a vállát.

– Hű! Akkor lehet, hogy rejtett őstehetség lapul meg benned. Gyere, derítsük ki!

Na úgy tűnik eltaláltam, mire vevő a kölyök: úgy pattan fel, hogy a játékot meg a netet is elfelejti kikapcsolni a mobilon.

– Anya! Ha Vanda feljön, az istállóban talál. Futószárazunk egy kicsit a nagyfiúval.

Hagytam, hogy oldódjon a gyerek, mielőtt nekiszegezném a nagy kérdéseimet. Láthatóan tetszik neki a lovaglás, szóval be fog válni a trükk: miközben a nyeregben maradásra koncentrál, talán megnyílik majd kicsit, nem lesz képes a bezárkózásra ügyelni.

De az anyja is kijött, úgyhogy el kellett napolnom kicsit a kérdezősködést. Most két futószár is van a kezemben. Kicsit már szédülök a monoton körbejárástól. Szét unom az agyam…

– Láttál már vágtát, Nimród? Te, mint Hunor és Magyar ősapja, a puszták ura, biztosan rengeteget vágtattál már életedben. Nyomunk egy versenyt?

– Az első fél lecke után? Nem oktatsz lovasiskolában, ugye, Ádám? – leplez le az anyja.

– De úgy szeretném kipróbálni! – lelkesedik be Nimród.

Ez az!!! Innen nincs visszaút, kedves anyuka! Elrabolom a fiad egy kis beszélgetésre. Pont azért, mert ELŐLED titkol valamit az ebadta!

– Én profi vagyok. Felülsz elém, és vágtázunk egy nagyot. Mit szólsz?

– Nem! – vágja rá Vanda csípőből.

Ne má’, kedves anyuka?! A túlféltés. A kölyöknek vagánynak kéne lenni, de az anyja csak folyton tutujgatja.

– Hm… persze! Nem vagy még meggyőződve a tudásomról! Tök igazad van! Én sem adnám a fiam egy pancser kezébe! – Odahívom a fiú lovát, és felnyúlok érte. – Gyere lovaspalánta, add vissza a lovamat! Úgy tűnik anyád bizonyítékot követel.

A szemem sarkából figyelem a reakciókat. Már a lóra szállás is meggyőzőre sikerült.

Most ne hagyj, cserben Árnyék! Ez az! Soha nem is szoktál, igaz?! Még a gondolataimat is ismered, mozdulsz, mielőtt megérzed a sarkam, a térdem, vagy a kantár húzását.

Na gyerünk!

Egy kis kétlábon táncoltatás, helyi parádézás, de aztán megiramodunk. Ezt nézzétek, milyen is egy igazi szélsebes vágta! Most vissza!

– Meg tudok ám állni gyengédebben is. Csak gondoltam így felágaskodva látványosabb – magyarázkodok Vanda ijedtségét látván.

Bezzeg Nimród arca nem ijedt. A szeme úgy csillog, semmi pénzért ki nem akarja hagyni a kalandot.

– Anyaaa! Naaa! – csimpaszkodik anyja kezébe, engedélyre várva.

– Utána téged is elviszlek egy kicsit, ha akarod!

 „Össze is bújhatnánk kicsit” – vigyorgok magamban.

– Esküszöm, hogy haja szála sem görbül a fiadnak! – győzködöm tovább.

Nimródnak elég a szó nélküli válasz, anyja kezének felém lendítése. Útjára bocsátja féltett kincsét.

Jó messzire ellovagoltunk. Tettünk pár vargabetűt is, azt akartam, hogy kifáradjon kicsit a fiú.

„Ez a hely pont jó lesz.” – Leszálltunk, már száron vezetem a lovat, be a fák közé, le a turistaútról, hogy belénk ne botoljon valaki. Meg azért is, mert le akarom nyűgözni Nimródot a kilátással, ami az mögött a bozót mögött tárul a völgyre.

– Tetszett?

– Nagyon! – lihegi.

Nem is számítottam rá, hogy megfogja a kezem, ahogy baktatunk a lankán felfelé.

– Na és ez, hogy tetszik? – mutatok előre, mert már meg is érkeztünk.

– Aztaaa! – őszinte az ámulata.

Csodálkoztam volna, ha nem marad tátva a szája: lenyűgöző a táj, főleg ilyen napsütésben. Látszik innen még a város is, és néhány kisebb falu. Szeretem ezt a helyet, mert itt csak pár kopasz szikla kínál ülőhellyel a szakadék szélén. A turisták csak kövessék az utat, ott jól kitábláztuk a kilátót, hogy erre ne is bóklásszanak. Az ösvény innen már hallótávolságon kívül esik. Oda padokat is tettünk az erdész sráccal. Nem véletlenül segítettem neki: ez a hely maradjon csak meg veszélyesnek és kényelmetlennek.

– Gyere, csüccs le, pihenjünk! Árnyék meg hadd legelésszen kicsit!

Nézem egy percig, hogy falja a szemével a látványt, ragyog a vágtától kipirult kis arca. De aztán úgy döntök, nem kell felvezető köröket futni, szóval belevágok:

– Na idefigyelj, kisember. Légy szíves, most mesélj nekem erről a Konrádról! Meg Adorjánról!

– Semmi. Csak egy osztálytárs, meg a hülye bátyja – vonogatja a vállát, kerüli a tekintetem.

– Semmi? Az anyukám bele is halhatott volna a sérülésébe. Ez a gyerek közveszélyes! – nézek szigorúan a szemébe. Csak néznék, mert lesüti.

– Mióta piszkálnak?

– Mindig is piszkáltak.

– Csak téged?

– Mást is. Mindenkit, akit megdicsér a tanítónéni. Aki épp ötösöket kap. Nem nagy dolog!

– Nem, mi? Mások szüleit is el szokták ütni?

– Nekem nincs apukám. A többieket megvédi az apukájuk.

– Na de te az anyukádnak sem szóltál, hogy bántanak!

– Csak beárulna a tanítónéninek…

– Értem. És mit szólnál, ha én beszélnék velük?

– Annál jobban bántanának utána, amikor nem leszel ott velem.

– Hm… hát ez kemény dió! – veszem fel ugyanazt a pózt, amit ő: A térdemen támasztom a könyököm, előre nyújtva a karjaim az összefont ujjakkal, szememet a horizontra fókuszálva.

– Az – mondja az öreg bölcs mellettem.

Az élet nagy dolgain tűndve
Mi minden nyomja egy nagy-kisfiú lelkét? Könyök a térden, ujjak babrálnak, szemek a horizontra fókuszálva...

– Szerinted hogyan vehetném el a kedvüket? – tartom a karom pozícióját, de tekintetem ráfordítom. Épp jókor, hogy lássam a reménytelenül lebiggyedő ajkait, mert a válasza csak ennyi.

– Másik iskola? – ötletelek.

– Ü-üm… nem hiszem. Akkor nem tudnék egyedül hazajárni.

– Így sem tudsz. Mármint biztonságban nem.

– Van, mikor meg tudok lógni.

– Meg van, mikor nem.

Megint csak egy szájszél elhúzás a válasz…

– Van egy elméletem. Meghallgatod?

Rám néz. Akkor gondolom igen. Úgyhogy el is kezdem felvezetni:

– Na szóval: szerintem azt piszkálják, akitől nem tartanak. Áldozat kell nekik, és mindig megtalálják a sebezhetőket. Az a baj, Nimród, hogy te elhiszed magadról, hogy nincs lehetőséged. Elhiszed magadról, hogy te Nimi vagy, akinek csak anyukája van, aki úgysem tudja megvédeni. Pedig nem akármilyen nevet adtak ám neked! Hallottad már azt, hogy „a név kötelez”? És azt, hogy „Nomen est omen”? Hogy a név beszédes, elárulja a viselője sorsát?

Egy röpke fejrázás a válasz, de élénken figyelő szempár kíséri. „Ez az! Figyelj csak komám!”

–  Kissé keveredik, hogy a Nimród név mennyire áll rokonságban a Ménróttal, és legalább három magyarázatot is találtam, de egyik sem arra utal, hogy áldozat típusnak kéne lenned. Az egyik magyarázat szerint asszír eredetű a név, és vadász a jelentése.

– Mint a te neved… – csillan fel a szeme.

– Bezony ám! És a vadász pont ellentéte a prédának, nem igaz?

– De.

– A második szerint Noé egyik leszármazottja. Az egyik dédunokája, ha jól raktam össze. És képzeld, azt írja róla a Teremtés könyve, hogy ő volt az első uralkodó a földön, és hogy „nagy vadász volt az Úr előtt”.

„Ez az, kisember, jól indul, tetszik a büszke csillogás a szemedben…”

– No és persze ott a harmadik magyarázat is: a Ménrót, mint névváltozat.

– Igen, Hunor és Magor apja.

– Az ám! És szerinted ő áldozat típus volt? Arra tanította a fiait, hogy ha meglátnak egy csodálatos szarvast az erdőben, akkor iszkoljanak messzire, nehogy bajuk essen?

Kacagás a jutalmam…

– Na akkor ki vagy te, Nimród?

– Egy vadász! – felpattan ültő helyéről, az ég felé emelve jobb karját, diadalmasan kiáltva.

Jól meg is ijedek, nehogy lepottyanjon a nagy lelkesedés közepette.

– Tudod én milyen vadász vagyok? – fogom meg a kezét, hogy visszatessékeljem a biztosnágba.

– Ü-üm. – telepedik vissza mellém.

– Volt egy öreg barátom. Mindig arra tanított, hogy soha, de soha ne hagyjam, hogy védteleneket bántson valaki. Képezzem magam minden eszközzel, hogy meg tudjam védeni magam, és ha kell, másokat is! – Bizalmaskodóra fogom, és suttogva folytatom: – Tudod, néha alig várta, hogy legyen kit védeni. Például, hogy belekössenek valakibe a kocsmában, mert egy kissé balhés volt az öreg… De pszt! – Végül ünnepélyes hangon fejezem be: – Én csak annyit mondhatok, hogy a mesterem a gyengék és védtelenek nemes védelmezője volt!

– És te is jársz kocsmába? – gyanakvóan húzza fel a szemöldökét.

Nem tudom megállni kacagás nélkül a tekintetét!

– Én bárokba járok, jó?! Az nem ugyanaz! – húzom fel az orrom.

Na de hol is tartottam? Ja igen:

– Szóval először is jó, ha tudod, hogy a „Nomen est omen” szerint téged vadásznak szánt a sors. Ragaszkodj ahhoz is, hogy jóanyád ne Nimikézzen le mindenki előtt, nem vagy már kétéves! Te Nimród vagy, a Vadász! Érted?!

Lelkesen bólogat a kis buksi. De mintha lenne egy hangyányi félsz is ebben a tekintetben…

– Amikor esténként megszeretget, nem baj, ha Nimijét simogatja, de idegenek előtt légy Nimród! Ez segít, hogy meglegyen a kellő önbizalmad. De az még nem elég ám, mert van, aki ettől még nem esik hasra! És a Konrád-féle banda ilyennek tűnik nekem… Szóval nem árt, ha tényleg meg is tudod magad védeni! Tudod, tök igazad van, hogy ne én védjelek meg! Egyszer! … Hogy aztán alig várják, hogy egyedül maradj! Tetszik, hogy ezt magad is felismerted!

Szünetet tartok, hogy emésztgesse kicsit a mondandóm. Újra a horizonton a szeme, gondolatai is legalább olyan messze szálltak…

– Na és sportolsz valamit?

– Ü-üm…

– A kung-fut javasolnám. Van a közeletekben?

– Nem tudom…

– Majd rákeresünk a neten. De délután én is mutathatok pár önvédelmi mozdulatot, ha akarod. Kezdetnek az sem rossz… Csak el kéne mondanod, hogy HOGYAN szoktak bántani, mert akkor arra mutatok leszerelő technikát.

– Hasba szokott vágni…

Ez az! Sikerült hozzáférni a féltve őrzött titkokhoz. Attól tartottam, hogy más módon kell hozzáférnem a részletekhez. Gondolatolvasást is tanított az öreg, de abban sosem voltam túl jó.

– Hasba? Az jóóó!

– Jó?!

– Már úgy értem, hogy sokkal könnyebb tenni ellene, mint a hátbatámadás ellen…

– Hány adag mosás lesz?

Összerezzenek a váratlan kérdésre. Közvetlenül mögöttem áll Dorka néni, de hogy került ide? Ennyire elmerültem volna a gondolataimban?

– Nimród miatt aggódsz? Ádám kiváló lovas. És nem Nimród az első gyerek, akit vágtára visz. Eddig még mind túlélték!

Azt hiszem, még mindig lerí rólam az aggodalom.

– Tőlem tanulta. Én is így vittem őt mindig – kacsint rám.

Közben belém karol, és elindít az istálló felé. Ő vezeti a lovat, én csak ácsorogtam volna ott szegény párával, míg vissza nem térnek a fiúk.

– Ez a kis séta merész ám, Dorka néni! Úgy tetszik jönni-menni bot nélkül…

– És hogy tetszik a könyv?

Sikeres az elterelés, főleg mert gyógyultnak tűnik már a néni, teljesen magabiztosan jár.

„Mit is kérdezett? Ja, igen:”

– Elvágyódom abba világba… Metsär lenne a nekem való hely!

– Hát ott sajnos nem szeretik az embereket…

– Akkor már nem is ember lennék…

– Oh, ha azt csak úgy meg lehetne válogatni…!

– És varázslatokat is tanulnék! – kezdek belelendülni.

– És mégis mifélét? Lehetnél boszorkány, és elcsavarhatnád bárki fejét. Nimródnak öt pótapát is beszerezhetnél, és mind titeket szolgálna! – kacag nagyot. – Hol tartasz?

– Már meglett Elandor. Pedig még messze a vége.

– Mert az nem is a vége…

– Jaj, el ne tessék árulni! – tettem gyorsan a kezem a karjára. – Alig várom, hogy újra a kezembe vegyem, és kiderítsem magam, hogy mi lesz még Levander sorsa…

Háttéranyagok

Nomen est omen

Idézet a Wikipediáról: “Szó szerinti fordításban: „A név előjel”, „A név jósjel”. Jelentése: „Nevében a sorsa.” „A név elárulja viselőjét.” „A név maga az ember”. Azaz a név beszédes, (gyakran intő, figyelmeztető jel,) amely elárulja viselője fő tulajdonságát, a „neki megírt sorsot”.”

A teljes szócikk itt olvasható.

Nimród és névváltozatai

Jelentése: (szenvedélyes) vadász

A Névnaplap szerint: A Nimród név mostanában a 98. legnépszerűbb férfinév Magyarországon. Nimród néven 2018-ban 4760 embert szólítanak.

A Nimród férfinév eredete bizonytalan, feltételezések szerint asszír eredetű és a jelentése: vadász.

A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. A Szentírás ezt írja róla a Teremtés könyvében: “8Kus nemzette Nimródot. Ez volt az első uralkodó a földön. 9Nagy vadász volt az Úr előtt. Innen a szólás: Nagy vadász az Úr előtt, mint Nimród. ” (Teremtés könyve, 10:8-9 – A föld benépesítése)

Természetesen a Wikipedia is ír róla, ahol említik a Ménrót magyar névváltozatást is. Magyar szerzők Nimród nevét gyakorta összekapcsolják, illetve helyettesítik a Kézai Simon művében – Gesta Hunnorum et Hungarorum (Hunok és magyarok cselekedetei) – szereplő Menróth óriással

A Church of God honlapon igencsak kimerítő magyarázat olvasható a Nimród és Ménrót kapcsolat mivoltáról. Az alábbi mondatok az oldal vége felé, “Nimród és hagyományai a magyar és egyéb nemzeti mondákban” címszó alatt találhatók:

“A középkorban lejegyzett magyar gesták [Gesta Hungarorum] és eredetmondák szerint a hunok és magyarok egy Ménrót nevű király két fiától Hunortól és Magortól származtak… A Nimródhoz való ragaszkodás ez esetben is ahhoz a korábban már említett tényhez vezethető vissza, hogy őt, mint az egységes emberiség első nagy királyát, számos nemzet vallotta és vallja a mai napig az ősatyjának… Egy Nimródhoz visszavezethető, és világszerte elterjedt hagyomány a párducbőrből készült viselet használata, mint a vitézség, a hősiesség és méltóság szimbóluma. Ez a hagyomány a magyar olvasók számára valószínűleg ismerős, hiszen hagyományainkban a párducbőr kacagány viselete szintén a nagy vezérek, vitézek és hősök viselete volt… A magyar nép csupán egyike volt azon nemzetségeknek, amelyek tovább őrizték ezt a hagyományt, s nem mellékesen Nimródig vezetik vissza.”

A történet földi helyszínei

Az Emlékezz rám! regény helyszínei
Az Emlékezz rám! regény helyszínei google térképen

A történet földi eseményei - Vanda naptárbejegyzései

2018 április naptár
Vanda naptárbejegyzései 2018 áprilisában

Észak-Pylvis országai

Milyen ifjú egy elf vagy félelf?

Emberként nem könnyű emlékezni, hány évesen számít gyereknek, fiatalnak vagy épp öregnek egy elf vagy félelf. A táblázat segít kiigazodni, az emberi korhoz hasonlítva a másik két faj öregedését.

Életkortáblázat: elfek, félelfek kora hasonlítva az emberi életszakaszokhoz

Az ősi Rhyom kiterjedése

A VII. impériumháború- és Levander életének főbb időpontjai

legfontosabb események évszámai syrroni időszámítás szerint
A VII. impériumháború- és Levander életének főbb időontjai

A VII. impériumháború-, Shevalan és Levander életének főbb időpontjai

Emlekezz rám! regény idővonala
Az Emlékezz rám! regény quintarisi idővonala: Shevalan, Levander, és a VII. impériumháború eseményeinek legfőbb időpontjai

A történet quintarisi helyszínei

a regények helyszínei (Édes otthon és Emlékezz rám!)
A regény eseményeinek főbb helyszínei. (a Metsäri jelölő helye nincs megerősítve)

A történet földi eseményei - Vanda naptárbejegyzései

2018 április naptár
Vanda naptárbejegyzései 2018 áprilisában

A történet földi helyszínei

Az Emlékezz rám! regény helyszínei
Az Emlékezz rám! regény helyszínei google térképen
Vandasymbol

Olvass tovább a
"KÖVETKEZŐ >" gomb segítségével