XIV. A Föld leányai

XIV. A Föld leányai

Megálltunk. Megérkeztünk a Rachel nevű városba.

Kisvárosnak említették, de ez csak egy fogadó a sivatag közepén, még fallal sincs körülvéve. Étkezde és szállás. Pár ház az egész, s még az se kőből! Nálunk az ilyet még tanyának se mernék hívni! Vagy a gyűrű talált rossz szót rá, vagy ezek az emberek értékelik felül a helyet.

Zack a barátai után minket is előre enged, nagyra tárva nekünk az ajtót. Színes fények, nagydarab asszonyság a pult mögött, egy férfi a konyhában, és jó pár asztal, székekkel.

Zene szól itt is, de sehol a zenészek! Már nem is keresgélem őket.

A fogadó is tele van más fajok maszkjaival. Az ablaknál áll is egy fura alak csuklyában, feltűnően hosszú ujjakkal. Teljesen mozdulatlan, kifelé nézeget, nem reagált az érkezésünkre. A pult felett zöldes mintázatú gazdagon díszített papírdarabkák lógnak. Állítólag ilyen erre felé a pénz. Nem használnak arany érméket. A vacsorát és a szállást akartam kifizetni, de a fogadós asszonyság csak vizsgálgatta, tanácskozott az újdonsült barátainkkal, aztán elvitt egyet.

A fogadós állítólag az aranyam értékét próbálja kideríteni, de csak az nyugtatja meg igazán, hogy a zöldmaszkos földön belüli megígérte, hogy fedezi a költségeinket, ha én értéktelen vackot akarok rásózni. – Hát igen. Pont erre jó a barátság dala! Remélem Zacknek nem egyhamar ürül ki a pénzes zacskója, mert utána már jóval kevesebb hasznát vehetem a barátságának.

Rá kéne zendíteni egy újabb dalra. Jobb lenne, ha a terebélyes asszonyság is baráti áron szabná az ételt és a szobát…

De ekkor nyílik az ajtó. Nincs fölé akasztott csengő, de csendül helyette a kacaj, ami behömpölyög az ajtón. Fehérnép érkezett! Négy fiatal hölgy. Csipkelődnek egymással, hangosan nevetgélnek, igen vidámak. Fiatalok. Leányok lehetnek még. De kísérőjük nincs!

Na nem mintha ez baj volna! Legalábbis nem nekem!

Elhallgatnak, és susmorgásra váltanak, amikor meglátnak bennünket. Öten üljük körbe a kerek asztalt. A nagy adag étek hatására épp kezdtek elnehezülni a szempillák, elcsendesedni a fecsegés, de a leányzók felpezsdítették a vérünket.

Ők lopva nézegetik a társaságunkat, én viszont jóval kevésbé szemérmesen őket. Azt még megvárom, hogy a fogadósné felvegye a rendelésüket, és mikor az asszony távozik, én kerülök a látóterükbe.

Meglepettek, hisz az asszonyság takarásában álltam eddig. Ő ellépett előlem, mintha csak a függönyt húzták volna széjjel a színpadon, belecsapok a húrokba. Élvezem a közönségem csodálatát. Megcsillan a fény a szemekben, lágyan kinyílnak az ajkak, talán észre sem veszik. Egy-két pillanat múlva mosolygósan bújnak össze, hajuk takarásában suttognak egymásnak, majd mind engem néznek újra. Imádom az ilyen perceket!

„No nézzük, melyikőtök a legszebb? No és a legbelevalóbb?”

„Elképesztő, hogy még egy matróna sem vigyázza ezeket a lányokat! Pedig ezek egészen biztosan nem örömlányok! Legalább egy férfi kellene melléjük, hogy vigyázzon rájuk!”

„Ugyan, mitől kéne óvni őket? Vigyázok én rájuk reggelig!”

„Csak nem az erkölcseikre…”

„Arra vigyázzon az apjuk!” – kerülöm ki a aggályoskodó énem. – „Na meg is van, melyiknek tetszem a legjobban. Te leszel a kedvenc virágszálam! Épp a kellő szemérmesség lakik tebenned, ez tesz oly kívánatossá! Látom a barátnőd kevésbé szende… Nagyon érdekesnek ígérkezik ez az este, ő fog téged bátorítani!”

– Shevalan! – hallom hátulról a dorgálást. Gervidnek talán nincs kedve egy kis szórakozáshoz?

„Na ennyi épp elég volt felütésnek.” – Visszaülök a férfiak asztalához, hadd eszegessenek a hölgyek, és hadd érleljék a beléjük csepegtetett gondolatokat. Nem csempésztem varázslatot a dalomba. Csak hagytam a dallamnak, hogy tegye dolgát. Láttam a szemükön, sőt, a testbeszédükön is, hogy máris vágynak egy kis kényeztetésre.

Na tessék, már az én három új barátom is pusmog és lopva nézegeti a másik asztalt.

„Tudod, mit Zack? Nem leszek hálátlan a ránk költött pénzedért!” – kacsintok rá…

Rachel
Little A'Le'Inn, a Földönkívüliek fogadója Rachelben, a 375-ös út mentén - Nevada, USA

Csupán tíz perc és pár kupica itóka kellett, hogy közénk üljenek! Csacsognak, csacsognak! Kihívóak a mozdulataik. Zack, Gregg és a társuk is igencsak befeszítik az izmaikat. Ők már megittak pár sört korábban is, nincsenek erős gátlásaik. Mire pislantok kettőt, már csak a csukódó ajtón át látom az alakjukat, ahogy két lányt ölelgetnek hárman, és tántorognak a szobák felé.

Gervid mogorván kucorog, egy söröskorsót szorongat. Két lánnyal az oldalamon odalépdelek hozzá, hogy megosszam vele az örömem.

„Hölgyeim, ő a barátom!” – mutatok Gervid felé. – „Legyetek vele kedvesek, és elvarázsol titeket!”

– Varázsol? – kuncognak a lányok.

– Varázsol – ismétlem el a szavuk. Végül is mi mást tudna jobban csinálni egy bárd, mint hangokat és képeket utánozni.

– Hú, ez izgalmasan hangzik! – mondja a rámenősebb, és már Gervid ölébe is penderül. – Nézd csak, Jen, ennek a fiúnak is hegyesek a fülei, bár nem annyira hosszúak, mint a szépfiúnak.

Gervidet jól láthatóan zavarba hozta. Az mintha még egy pillanatig tetszett volna neki, hogy az ölébe ültek, de hogy mindenki előtt simogatják… Gondoltam megmentem a helyzetet, mielőtt a mágus kifakad.

„Gyertek ki a csillagok alá, szép hölgyeim! Azok ragyogása illik csak tihozzátok! Hadd daloljak néktek a csillagok varázserejéről!”

A derekamat ölelő Jen követi minden lépésem, akkor is, mikor a másik lány kezéért nyúlok. Remélem, hogy Gervid is követ előbb vagy utóbb. A lány húzza őt is, így együtt távozunk.

Oh, igen! A csillagok alatt dalolni! Nincs ennél felfrissítőbb! Az emberek többsége mit sem tud erről, ahogy arról sem, hogy amit láttatok velük, sokszor nem a valóság. Ilyenkor gyűjtöm be a fényt. Magamba szívom a távoli csillagok ragyogását. Ez az az energia, amit bárd-varázserőnek hívnak. Fény- és hangillúziókká tudom átformálni, de akár úgy is fogalmazhatnék, hogy helyzeti előnnyé. Oh, ha belegondolok hányszor húzott már ki a csávából egy-egy illúzió! Ha nyilvánosan megvádol valaki, elvehetem a torkán távozó hangot, és kicserélhetem egy engem magasztaló szövegre. És mindezt az ő saját hangján, fel sem tűnik másoknak a csere! De én még jobban szeretek a fénnyel játszani! Azt láttatok a többiekkel, amit akarok. Például az ellenségeim kaszabolhatják nyugodtan a kivetített fantom alakomat, én meg láthatatlanul odébbállok. Nem véletlen, hogy olyan nagymellénnyel megyek bele rizikós helyzetekbe, hisz könnyen el is tudok illanni belőlük!

De ez a világ nagyon furcsa. Telis-tele van bárd varázslatokkal. Ott van például az a fókuszált fény, amilyet minálunk csak bárdok tudnak varázsolni. Az összes kocsi elejére felszereltek valami varázstárgyat, rögtön kettőt is, és egész úton fenntartják a fénymágiát. De mindez semmiség a színét változtató üveglaphoz képest! A fogadóban is láttam ilyet, jóval nagyobbat! Valami televízió. Ez legalább logikus elnevezés: tele van vízióval. Ezek a földi tárgyak hosszan, nagyon hosszan fenn tudják tartani képek vetítését, de abban azért még mindig jobb vagyok, hogy én térben láttatok, nem egy nyamvadt üveglapon, mintha csak egy rajz volna.

„Viszont meg kéne tanulni összeilleszteni a hangot a képpel, ahogy ők csinálják! Ne alsóbbrendűnek érezd magad, Shevalan, ez csak egy kihívás! Most teltél fel energiával, akár neki is állhatnál!”

„Jó-jó, de előbb vár ez a másik kihívás! Méghozzá milyen epekedve vár?!”

„Hova lett a másik lány? Hm… Gervid is eltűnt.”

„Azám! Fény szűrődik ki a szobánk ablakán.” – vigyorgok magamban.

Már épp elindulnék kézen fogva a rajongó tekintetű, itókától kissé bódult leányt, de talán igazat kellene adnom a másik énemnek:

„Gervid szégyenlős! Ne tedd be a lábad a szobába, hallod?!”

„Ugyan már! Ő is bosszant eleget. Kell egy kis móka! Bezzeg, ha Davidonnal lennék itt, mind a négy nő a velünk töltené az éjszakát! Ő aztán belevaló fickó!”

„Ne kezd, hogy a te nevelésed!”

„Nem neveltem én, csak ragadt rá magától mellettem… Különben is, mikor is voltam utoljára nővel?”

„Bizony, hogy AKKOR. Az egész meg sem történt volna, ha aznap éjjel nem hagyod, hogy a kéj elvegye az eszed! Ha nem Levandert láttad volna csak a szemeid előtt, amikor kiléptél a szobájukból aznap reggel, akkor megláthattad volna Saironthalt, vagy az emberét. Szóval akár hogyan is csűrjük csavarjuk, és győzködjük a metsäriakat, mégiscsak a te hibád, hogy a bélyeg rád kerülhetett!”

Most veszem észre, hogy az iménti gondolatmenet miatt egyhelyben állok csak és morfondírozok. Az tűnik fel, hogy a lány egyre erősebben húzza a kezem, és meg-meg rántja, hogy felkeltse végre a figyelmem. Másik keze már a kilincsen.

„Mi mást tehetnék?” – nézek önmagamra ártatlanul. – „Látod, hogy szüksége van rám!”

A másik énem csak legyint, már megszokta, hogy ilyenkor nem a fejem vezényli a tetteimet…

Gervid már kidőlt. Szétvetett karokkal nyúlt el az ágyon, a leány hozzábújva szundikál. Jen szorosan belém karol, miután behúzott végre a szobába, és egyre csak kuncog. Gervid ugyan nem, de a barátnője felébred a hangokra. Ő már most meztelen!

Már biztos, hogy ma nem lesz magányos az estém…

Földönkívüliek fogadója

Rachel nevű “város”?! Pár konténerház a sivatagban. Itt minden a sci-fi körül forog, de persze a fantasy filmek rajongóit sem dobják ki…

Rachel madártávlatból
Rachel a sivatag közepén. Látod a hegyeket? Ahova Gervid lát, oda térkaput is tud nyitni, még akkor is, ha az ismeretlen hely.

Látod, Las Vegas tényleg nincs messze…

Etlap
Igaz, hogy a fantasy kicsit más világ, dehát a filmrajongók már csak ilyenek. Képesek elfnek öltözni az Idegenek fogadójában...

Fejezetek

A VII. impériumháború- és Levander életének főbb időpontjai

legfontosabb események évszámai syrroni időszámítás szerint
A VII. impériumháború- és Levander életének főbb időontjai

A VII. impériumháború-, Shevalan és Levander életének főbb időpontjai

Emlekezz rám! regény idővonala
Az Emlékezz rám! regény quintarisi idővonala: Shevalan, Levander, és a VII. impériumháború eseményeinek legfőbb időpontjai

A történet quintarisi helyszínei

a regények helyszínei (Édes otthon és Emlékezz rám!)
A regény eseményeinek főbb helyszínei. (a Metsäri jelölő helye nincs megerősítve)

A történet földi eseményei - Vanda naptárbejegyzései

2018 április naptár
Vanda naptárbejegyzései 2018 áprilisában

A történet földi helyszínei

Az Emlékezz rám! regény helyszínei
Az Emlékezz rám! regény helyszínei google térképen

Észak-Pylvis országai

Milyen ifjú egy elf vagy félelf?

Emberként nem könnyű emlékezni, hány évesen számít gyereknek, fiatalnak vagy épp öregnek egy elf vagy félelf. A táblázat segít kiigazodni, az emberi korhoz hasonlítva a másik két faj öregedését.

Életkortáblázat: elfek, félelfek kora hasonlítva az emberi életszakaszokhoz

Az ősi Rhyom kiterjedése

Vandasymbol

Olvass tovább a
"KÖVETKEZŐ >" gomb segítségével

A VII. impériumháború- és Shevalan és Levander életének főbb időpontjai

Emlekezz rám! regény idővonala
Az Emlékezz rám! regény quintarisi idővonala: Shevalan, Levander, és a VII. impériumháború eseményeinek legfőbb időpontjai

A történet quintarisi helyszínei

a regények helyszínei (Édes otthon és Emlékezz rám!)
A regény eseményeinek főbb helyszínei. (a Metsäri jelölő helye nincs megerősítve)

A történet földi helyszínei

Az Emlékezz rám! regény helyszínei
Az Emlékezz rám! regény helyszínei google térképen

A történet földi eseményei - Vanda naptárbejegyzései

2018 április naptár
Vanda naptárbejegyzései 2018 áprilisában